Hírmondó 2. 2015

2015. március

Amikor kicsi voltam (bár most sem vagyok túl nagy), imádtam belemászni apu papucsába. És nagyon jól elvoltam.

A nagy játszadozásban persze eléggé el lehet fáradni...

Hát igen. Apának szép, nagy lába van... :-)

A következő képet csak erős idegzetűeknek ajánlom. Éppen edzésen voltam (hogyan vadásszunk sikeresen), szóval beleéltem magam, hogy naaaagy és erős tigris vagyok (most miért, az is csíkos, neeeem???), aki becserkészi a... játékát (?). Azt mondjuk nem értem, miféle technika által lett a két szép szemem színe teljesen eltérő, de esküszöm, hogy nem festem magam. Amikor anya vagy apa néhanapján megpróbál megfésülgetni, úgy 3-5 másodperc után már fenyegetően morgok, csak nem annak hangzik...

Íme a félelmetes kép:

Utóirat: köszönet nagyanyámnak, aki e-mail-ben elküldi nekem az elgépelési hibáimat :-)

2015. január

Apa szétszedte a zuhanykabint. Azt mondta, új zuhanytálca kell, mert a régi nem jó, folyik a víz ott, ahol nem kéne. Személy szerint én nem szeretem a vizet, csak a tálkámban. Ebből következik, hogy a havat sem szeretem, hiába hámoztak fel anyáék (amint megláttam a hámot, el akartam rohanni, de anya gyorsabb volt és elkapott), és már vitt is ki, hogy megcsodáljam a keményen 1 napig megmaradt havat.

Illendőségből megszagolgattam, aztán ennyi, nem kötött le annyira ez a hideg, nedves, fehér hó. Sokkal jobb nekem a száraz, meleg szobában.

Arról nem is beszélve, milyen fantasztikus képeket lehet rólam készíteni a meleg lakásban:

Nem azért, de aaaannyira aaaaranyos vagyok...

Valljuk be, jól áll nekem a retro, fekete-fehér stílus is...